A coach szóval manapság sok helyen találkozhatunk. Annyira divatossá vált, hogy van, akiben talán már fenntartást ébreszt. Ezt megértem. Éppen ezért – saját angolóráimon keresztül – szeretném megmutatni,mit jelent ez a szemlélet a gyakorlatban.

Elsőször is fontos tisztáznom: angoltanár vagyok, nem coach. Számos coaching szemlélethez kapcsolódó workshopon és képzéseken vettem részt, az ott tanultakat pedig beépítettem a tanári munkámba. Számomra ez a szemlélet azért fontos a mai nyelvtanításban, mert a tanuló nem csupán egy nyelvi szinttel és egy tankönyvvel érkezik az órára. Hozza a céljait, a korábbi tapasztalatait, a mindennapi időbeosztását, és sokszor azt is, amit a saját képességeiről gondol.

Mit is jelent a coaching szemléletű nyelvtanítás?

A coaching szemléletű nyelvtanításban a tanár a nyelvi fejlődés mellett arra is figyel, hogyan vesz részt a tanuló a saját fejlődésében. Van-e tere kérdezni és próbálkozni? Érti-e, miért éppen az adott feladaton dolgozunk? Tudja-e jelezni, ha valami nem működik számára?

Ennek alapja a biztonságos tanulási környezet és a partneri kapcsolat. Tanárként én felelek az óra szakmai vezetéséért, a tanuló tapasztalata és véleménye pedig számít abban, hogyan haladunk tovább. Egy biztonságos közegben lehet hibázni, kérdezni, és kimondani azt is, ha valami nehéz vagy frusztráló.

Ez a figyelem a tanuló jóllétéhez is kapcsolódik. Nehéz felszabadultan gyakorolni, ha valaki minden megszólalásnál attól tart, hogy rosszat mond. A támogató kapcsolat segíthet abban, hogy a hibát a tanulás részének tekintse, ne a képességeiről szóló ítéletnek.

A nyelvi feladatok mellett ezért időnként a tanulás megszervezéséről is beszélgetünk. Most mire érdemes a legtöbb figyelmet fordítani? Mennyi gyakorlás fér bele a hétbe? Milyen szokás segítené abban, hogy otthon is elővegye az angolt? Ezek a kérdések a közös munkát is alakítják. A tanulási rendszer kialakításáról a tanulásmódszertanról szóló cikkemben írtam részletesebben.

Így indul nálam a közös munka

A jelentkezés után időpontot egyeztetünk egy körülbelül félórás, díj- és kötelezettségmentes személyes konzultációra. Előtte elküldök egy kérdőívet, így a tanulónak van ideje átgondolni a válaszait. A találkozón többek között arról beszélgetünk, miért szeretne angolul tanulni, milyen tapasztalatai vannak, és mennyi időt tud rendszeresen a tanulásra szánni.

Ha például valaki nyelvvizsgára készül, a vizsga dátuma és az aktuális tudása mellett az is érdekel, hogyan éli meg a felkészülést. Melyik feladattól tart? Miben érzi magát biztosnak? A válaszai segítenek olyan következő lépéseket kijelölni, amelyek az élethelyzetében is megvalósíthatók.

Az első beszélgetésen megismert célok az órák tervezésében is irányt adnak. Később a tanuló visszajelzéseit is figyelembe veszem, amikor együtt alakítjuk a következő lépéseket. Ebbe az is beletartozik, hogyan készül két óra között: melyik tanulási szokása segíti, és min lenne érdemes változtatnia.

A tanulási szokásokkal is foglalkozunk

A szótanulásra például többféle technikát mutatok, és van, amelyiket már az órán kipróbáljuk. Készíthetünk gondolattérképet egy témakör szavaiból, majd megnézzük, segít-e rendszerezni és felidézni őket. Így a tanuló saját tapasztalat alapján dönthet arról, érdemes-e ezt otthon is használnia. További ötleteket az angol szótanulási technikákról szóló cikkemben találhatsz.

A módszerekről nem kell minden alkalommal hosszan beszélni. Néha egy rövid kérdés elég: „Hogyan gyakoroltál a múlt héten? Mi segített, és min változtatnál?” A tanulási szokások alakítása fokozatos munka, amelyhez a tanár útmutatása is szükséges.

Az önbizalom is része a nyelvtanulásnak

Gyerekek, kamaszok és felnőttek egyaránt érkezhetnek azzal az érzéssel, hogy „nekem ez nem megy”. A kamaszoknál gyakran a hibázástól való félelem és a teljesítmény miatti stressz erős. A felnőttek pedig sokszor különösen szigorúan ítélik meg magukat, ha nem jut eszükbe egy szó, vagy lassabban haladnak, mint szeretnének. Az életkorral együtt változó tanulási helyzetekről ebben a cikkemben írtam részletesebben.

Egy felnőtt tanítványom egy óra után azt írta, fontos felismerés volt számára, hogy akkor is elégedett lehet az eddigi munkájával, ha még sokat szeretne fejlődni angolból. Ez a visszajelzés megmaradt bennem. Emlékeztet arra, hogy a tanulásban az is számít, észrevesszük-e, amit már elértünk – és adunk-e magunknak bátorságot a következő próbálkozáshoz.

Az óra végi visszajelzésekben a nehézségek mellett arra is ránézünk, mi sikerült. Év elején előretekintünk, év végén visszanézünk a fejlődésre, a szülőknek pedig havonta adok visszajelzést. A konkrét, felhasználható visszajelzés a tanulót és engem is segít a következő lépés megtervezésében. educationendowmentfoundation.org.uk

Figyelem és közös munka

A coaching szemlélet nem csodaszer. Nem tünteti el a gyakorlás szükségességét, és nem ígéri, hogy minden nyelvtanulási gátlás gyorsan megszűnik. A tanuló részéről is kell hozzá nyitottság, idő és fokozatos felelősségvállalás. Tanárként az a feladatom, hogy ehhez szakmai segítséget, empátiát és olyan közeget adjak, ahol érdemes próbálkoznia.

Ezért tartom értékesnek ezt a szemléletet: az angolt tanítom, miközben arra is figyelek, ki tanulja, milyen helyzetből indul, és hogyan tud egyre biztosabban továbbhaladni.

Azt szeretném, hogy az óra végén a tanuló tisztábban lássa, mi sikerült neki, min dolgozunk tovább, és mi lesz az ő következő lépése. Számomra ekkor válik a coaching szemlélet a közös munka valódi részévé.

Ha szeretnéd megnézni, hogyan dolgozhatnánk együtt a te céljaid mentén, jelentkezz egy személyes konzultációra.

Gyakran ismételt kérdések

Pontosan tudnom kell már az első konzultáció előtt, mit szeretnék elérni?
Nem. Az is jó kiindulópont, ha csak azt tudod, miben szeretnél változást. A kérdőív és a beszélgetés abban segít, hogy pontosabban megfogalmazzuk a célodat.

Mi történik, ha időközben változik a célom?
Visszatérünk rá, és megnézzük, hogyan alakítsuk hozzá a tanulást. Másra kerülhet a hangsúly például akkor, ha egy későbbi vizsga helyett hamarosan egy munkahelyi helyzetben kell használnod az angolt.

Mi van, ha egy javasolt tanulási módszer nálam nem válik be?
Ez hasznos visszajelzés. Megnézzük, mi okozott nehézséget, és kipróbálhatunk másik megoldást vagy módosíthatunk a feladaton. Nem kell ragaszkodnod egy technikához pusztán azért, mert másnak bevált.

Honnan láthatom a fejlődésemet két nagyobb mérföldkő között?
Érdemes konkrét helyzeteket figyelni: könnyebben megfogalmazol-e egy választ, önállóbban veszel-e észre egy hibát, vagy gyorsabban tudod-e előhívni a tanult kifejezéseket. Az órai visszajelzéseknél ilyen változásokra is ránézünk.